Oborzi

Élmények és képek a munkám során .

2010. november 30., kedd

Amikor az orvosok is tévednek

Már írtam hogy reflux betegséget állapítottak meg nálam. Nem vagyok egy beteges fajta, hát elfogadtam biztos igazuk van az orvosoknak. Jelentkeztem munkára a beteg állomány után, két nap után újból rosszul lettem, kezdődött és nem akart szűnni a mellkasi fájdalom, így megint orvosnál kötöttem ki. Újbóli alapos kivizsgálásnak vettek alá, reumatológiai szakrendelésre is elküldtek, és több röntgenfelvétel és vérvétel után, az ott dolgozó főorvosnő megállapította, hogy intercostaléis neuralgiám van, magyarul bordaközi ideg becsípődés, valamint az egyik bordám meg van repedve. A becsípődés gyógyszeresen kezelhető, a borda meg összefor. A tanulságot pedig vonja le mindenki, ha egyáltalán van. Engem annyiban érintett rosszul hogy plusz két hétig voltam táppénzen.

Intercostaléis neuralgia tünetei : bordaközi ideg-, vagy izomfájdalom általában egy rossz mozdulatot követően alakul ki (pontosan nem ismert az eredete), a fájdalom rendkívül erős, éles, szúró jellegű, a beteg nem tud mélyebb levegőt venni, gyakran egy mondatot sem tud végigmondani, a legkisebb mozdulat is fokozza panaszát. A fájdalom kifejezetten 1 pontban jelentkezik, melyet a beteg azonnal meg tud mutatni.

Tanulságos a következőket a net-ről szedtem össze:
Mi is okozhat mellkasi fájdalmat?
Sajnos, amikor valaki mellkasi fájdalmat érez, nem tudja, hogy mi a panasz oka, a beteg leggyakrabban csak a fájdalom erőssége alapján dönti el, hogy kér-e segítséget és kitől. A mellkasi fájdalom eredetére azonban jobban utal a fájdalom jellege, mint az erőssége.
Mellkasi fájdalmat rengeteg betegség okozhat, azonban kiemelnék néhány gyakoribb problémát:
·                                 Szívizom oxigénhiányos állapota (ide tartozhat az anginás fájdalom ill. a szívinfarctus is.)
·                                 Bordaközi ideg – vagy izomfájdalom
·                                 A nyelőcső fájdalma, melyet többek között rekeszsérv, gyomorsav visszafolyás, gyulladás okozhat
·                                 A tüdő vagy a mellhártya betegségei (leggyakrabban gyulladás okozta fájdalom)
 Hogyan különíthetjük el az okokat? Melyik milyen tüneteket okoz?
A szívizomhoz a koszorúserek szállítják az oxigént. Előfordulhat, hogy a szállított oxigén mennyisége nem változik, de amennyiben a szív nagyobb munkát végez (pl. fizikai munkavégzés, kiugró vérnyomás, szapora pulzus) a korábban elégséges oxigén mennyisége kevés lehet. A másik esetben a beteg koszorúsereinek egy pontján az átmérő valamilyen okból beszűkül, esetleg elzáródik (szívinfarctus) és így kevesebb oxigén jut a mögöttes szívizomhoz. A két eset laikusok által nehezen különíthető el, tünetei nagyon hasonlóak lehetnek:
·                                 A mellkasi fájdalom nyomó, szorító jellegű, általában a szegycsont mögötti („olyan mintha ülne rajtam valaki”)
·                                 A fájdalom erőssége teljesen változó, a betegek többsége igen erős fájdalomra panaszkodik, időnként halálfélelmet jelez, de pl. a cukorbetegnél nagyon gyakori a minimális fájdalommal járó vagy akár néma infarctus
·                                 A fájdalom gyakran kisugárzik: leggyakrabban a bal vállba, karba, de akár a jobb karba is, időnként a nyakba, fejbe, hátba, gyomorba
·                                 A beteg NEM tud egy pontot mutatni, hogy ott fáj, inkább egy nagyobb területet jelez
·                                 A mellkas mozdulására, légvételre a fájdalom NEM fokozódik
·                                 Az ismert szívbetegek többsége korábban már érzett hasonló, de gyengébb vagy spontán múló fájdalmat.
·                                 A beteg bőre általában szürkés, sápadt, verejtékes
·                                 Időnként fulladás kíséri
  A fentiekkel szemben a bordaközi ideg-, vagy izomfájdalom általában egy rossz mozdulatot követően alakul ki, a fájdalom rendkívül erős, éles, szúró jellegű, a beteg nem tud mélyebb levegőt venni, gyakran egy mondatot sem tud végigmondani, a legkisebb mozdulat is fokozza panaszát. A fájdalom kifejezetten 1 pontban jelentkezik, melyet a beteg azonnal meg tud mutatni.